Legyen az archicentrum a kezdőlapom


Regisztrálok és feliratkozom az archicentrum hírlevelére

2020.09.29.

Keresés

Termékcsoportok

Ügyfeleink bemutatása

CAD csomópontok

CAD elemtár

GDL objektumok

Termékadatlapok

Segédprogramok

Alkalmazási útmutatók

Textúrák

Referenciaképek

Prospektusok

Árlisták


Akciók



  Belépés
Loginnév:
Jelszó:
 
Regisztráció
Elfelejtette jelszavát

Szolgáltatásaink

Tartalom hozzáadása

Link hozzáadása

Kapcsolat velünk

FAQ





Közbeszerzésen indulna?
Bízza profikra a papírmunka nehezét! Ajánlattevők teljes körű közbeszerzési képviselete: TriCSÓK Kft.
Problémamentes közbeszerzés!


   Hírek   Eseménynaptár   Linkek   Törvénytár   Intézmények   Pályázatok   Szoftverek   archicentrum




Műemlék- hasznosítás ösztönzés a nemzeti vagyon megőrzéséért

Építőipari hírek - 2011-07-28 16:30:07


 cikk elküldése  |    cikk nyomtatása


Több ezer műemléki épület van ma Magyarországon pusztulásra ítélve. A nemzeti vagyon részét képező köz-és lakóépületek megmentése az államra hatalmas terheket róna, a magántőke bevonása nélkülözhetetlennek és egyre sürgősebbnek tűnik megóvásukra, fenntartásukra és felújításukra. Ehhez azonban egyértelműbb és ösztönzőbb szabályozásra lenne szükség – derül ki az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elemzéséből. Az IFK a védetté nyilvánítás kritériumainak objektív meghatározását, a kétszintű védettségi szint bevezetését és a műemléki felújítás ösztönzését sürgeti.

Megközelítőleg tizennégyezer műemlék ingatlan található Magyarország területén. A védelem alatt álló ingatlanok állapota nagyon eltérő, de rengeteg közülük a romos, elhanyagolt épület, és a többi állapota is évről-évre romlik. A nemzeti műemléki vagyon megtartásában az államnak szüksége lenne a magántőkére, ám a fejlesztők nem szívesen nyúlnak a védett régi házakhoz.

„A magyar jogszabályi környezet nem könnyíti meg azon fejlesztők életét, akik műemlék felújítására vállalkoznak. A jelenleg érvényben lévő kulturális örökség védelméről szóló törvény (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről) számtalan kötöttséget ír elő, miközben a műemlék épületek felújítására, állagmegóvására szinte semmilyen ösztönző szabályozás nincs”- állítja Árendás Gergely, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke. - „ A műemlékek eleve hátrányból indulnak a kortárs épületekkel szemben, hiszen tereik kihasználhatósága lényegesen korlátozottabb, míg üzemeltetési költségeik szükségszerűen magasabbak a mai épületeknél. Emiatt meg kell találni azokat az ösztönzőket, amely mellett a műemlékek felújítása és üzemeltetése vonzóbb lehet a magánbefektetők számára.” –teszi hozzá a szakértő.

A több ezer műemlék áldatlan sorsán és egyben a nemzeti vagyon megőrzésén sokat lendítene az örökségvédelmi jogszabály módosítása és egy átláthatóbb, kiszámíthatóbb hatósági jogalkalmazás is. Az Egyesület az alábbi lépéseket tartja elengedhetetlennek ahhoz, hogy a magántőke ne zárkózzon el a műemlékek hasznosításától:

A védetté nyilvánítás kritériumainak objektív meghatározása, amelyek hiányában ma szinte bármelyik épületre lehet műemléki védettséget kérni. A védetté nyilvánítás ma kizárólag szubjektív tényezők alapján történik, ami bizonytalanná teszi azok hasznosítását és fejlesztését. Mindez akár végzetesen is megpecsételheti egy ingatlan sorsát.

Kétszintű védettségi szint bevezetése. Jelenleg egy kategóriába tartozik valamennyi hazai műemlék és vélhetően aránytalanul sok épület van teljes védettség alatt, holott sok esetben a védendő elemek csak egy részét képezik a teljes épületnek. AZ IFK szerint számtalanszor indokolatlan a teljes védelem, ami gátolja az épület új funkciójának megfelelő és gazdaságos ingatlanhasznosítást. Az Egyesület – franciaországi és német mintát követve - megkülönböztetne műemlék- és műemléki értékkel rendelkező épületet, ahol az előbbinél szigorúbb, míg az utóbbinál alacsonyabb szintű védettséget írnának elő. Műemléki értékkel bíró épületnél a tulajdonos nagyobb teret kapna a modern, fenntartható fejlesztésre és több lehetőséget az új értékek teremtésére, azaz a gazdaság élénkítésére.

Ideiglenes védelmi időszak lerövidítése. Jelenleg, bárki kérhet ideiglenes védettséget egy épületre. Ilyenkor, a legtöbb esetben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) egy év ideiglenes védelmet ad, amit újabb egy évvel meghosszabbíthat. Ez az egy-két éves csúszás azonban sok esetben több százmilliós károkat is okozhat a fejlesztőnek. Ennek megakadályozására javasolja az IFK az ideiglenes

védettség lerövidítését a bejelentéstől számított három hónapra. Az egyesület szerint az ideiglenes védelmet kizárólag a tulajdonos, a KÖH vagy a fejlesztésben érintett felek kezdeményezhetnék, a három hónapos időszak leteltével pedig a hatóságnak nyilatkoznia kellene a védettség elrendelésétől vagy annak végleges eltörlésétől.

A műemlék ingatlan felújításának ösztönzése. A műemlékek helyreállítása, átalakítása és felújítása hozzávetőlegesen 30-40%-kal kerül többe, mint egy új épület építése. Jelenleg az elrettentő szabályrendszer és engedélyezési gyakorlat mellett semmi nem motiválja a beruházót, hogy műemlékfejlesztésbe kezdjen. Az IFK kezdeményezi az ÁFA-mentesség bevezetését műemlékfejlesztés során az eredeti lakó funkció visszaállításakor, részleges vagy teljes felmentést a védettség alól amennyiben a tulajdonos jelentősen növelné az épület energiahatékonyságát, 50%-os építményadó-kedvezményt a mindenkori adómértékből, valamint a sokszor lehetetlen küldetésnek számító parkoló építési kötelezettség eltörlését.

„A változások egyértelműen azt a célt szolgálnák, hogy vonzóbbá, megvalósíthatóbbá és fenntarthatóvá tegyék a műemlékvédelmi ingatlanok felújítását, üzemeltetését és tulajdonlását. Ha a magánszféra nagyobb mértékben venne részt a hasznosításban, akkor nemzeti értékeink is nagyobb számban menekülnének meg a pusztulástól” – tette hozzá az IFK elnöke.


Háttér-információ:
Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület 2009-ben jött létre a legnagyobb hazai ingatlanfejlesztők részvételével. Az IFK feladata a Magyarországon működő, nemzetközi szinten is elismert ingatlanfejlesztő társaságok közös érdekeinek képviselete, célja az épített környezet minőségének fejlesztése. Az Egyesület munkájával arra törekszik, hogy a magyarországi ingatlanfejlesztéseket világos szabályrendszer alapján, a funkcionalitás szempontjainak szem előtt tartásával, esztétikusan és gazdaságosan lehessen megvalósítani a tulajdonosok, a felhasználók és az épített környezet használói érdekében. Az IFK tagjai: Ablon Ingatlanfejlesztő Kft., AIG Lincoln Gazdasági Fejlesztési Kft., Biggeorge’s-NV Zrt., Futureal Development Zrt., IVG Development Hungary Kft., Orco Vagyonkezelő Kft. , Skanska Magyarország Ingatlan Kft., Trigránit Fejlesztési Zrt. , WING Ingatlanfejlesztő és Beruházó Zrt., ECE Projektmanagement Kft., Graphisoft Park SE, Budapest Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt., Prologis Hungary Management Kft., SCD Group, Talentis Group, Codic Hungary Kft.


A rovat további cikkei

Mikor a tűz az úr
Új lendületet kap a csarnoképítés a hazai agráriumban az elkövetkező években
Költséges növekedés várható az építőiparban
Nehéz, de menő, mi az?
Talpunk alatt fütyül a szél?
Hőszigetelő anyagokat vizsgál a Fogyasztóvédelem
Rovataink

Magyar Építő Fórum hírei
Építőipari hírek
Gyártói hírek
Bemutatjuk
Szakmai szervezetek
Tippek, ötletek



Hirdetés










archicentrum | Médiaajánlat | | Adatvédelmi alapelvek | Kapcsolat velünk
copyright Interart Consulting Kft. 2002-2020. www.archicentrum.hu
Jogi képviselőnk: Dr. B. Horváth Ágnes ügyvéd, Budapest