Legyen az archicentrum a kezdőlapom


Regisztrálok és feliratkozom az archicentrum hírlevelére

2018.10.23.

Keresés

Termékcsoportok

Ügyfeleink bemutatása

CAD csomópontok

CAD elemtár

GDL objektumok

Termékadatlapok

Segédprogramok

Alkalmazási útmutatók

Textúrák

Referenciaképek

Prospektusok

Árlisták


Akciók



  Belépés
Loginnév:
Jelszó:
 
Regisztráció
Elfelejtette jelszavát

Szolgáltatásaink

Tartalom hozzáadása

Link hozzáadása

Kapcsolat velünk

FAQ





Közbeszerzésen indulna?
Bízza profikra a papírmunka nehezét! Ajánlattevők teljes körű közbeszerzési képviselete: TriCSÓK Kft.
Problémamentes közbeszerzés!


   Hírek   Eseménynaptár   Linkek   Törvénytár   Intézmények   Pályázatok   Szoftverek   archicentrum




Fehérít az állam

Építőipari hírek - 2005-02-15 11:26:08


 cikk elküldése  |    cikk nyomtatása


Némi aggodalommal hallgattam az első híreket arról, hogy a jövőben csak az veheti igénybe az állami lakástámogatásokat, aki a lakása költségeinek legalább 70 százalékáról számlát tud bemutatni. Aggódtam, mert sokan a fekete- vagy szürkegazdaság társadalmi-gazdasági problémáját hatósági kérdésre egyszerűsítik le.

Sokan abban a hitben élnek, hogy az eltagadott jövedelmek be nem fizetett közterhei gonosz vállalkozók zsebébe kerülnek, akik azután ezt luxusfogyasztásra, mesés vagyonok felhalmozására fordítják. Ám a valóságban ez másképpen van. Ha például egy magyar középvállalkozás elindul egy tenderen, amit egy külföldi tulajdonú cég ír ki, választhat. Vagy 100 százalékig bekalkulálja az árajánlatába mindazt, amit a törvény szerint be kell fizetni a költségvetésbe, vagy pedig annak csak bizonyos hányadát, vagyis adót csal. Előbbi esetben természetesen soha sem nyer el egyetlen munkát sem, tönkremegy, és egy fillért sem tud befizetni a költségvetésbe. Utóbbi esetben viszont rendszeresen árbevételhez jut, és társaival együtt finanszírozni tudja a rendőr, a tanár, a hivatalnok bérét. A multi is jól jár, hiszen nagy hasznot zsebel be, ezért azután nem áll tovább, nem hagy bennünket faképnél. Mi pedig örülünk, hogy nagy az ország tőkevonzó és -megtartó képessége. Más szavakkal: a piac számos területén azokkal az árakkal, melyek a szükséges költségeken és a vállalkozások fejlődéséhez minimálisan szükséges nyereségen felül 100 százalékban tartalmazzák a törvények által előírt közterheket is, nem vagyunk versenyképesek. Ha holnaptól minden forint után, 100 százalékig meg kellene fizetni az adót, jelentősen visszaesnének a teljesítmények, hiszen olyan áron, amely 100 százalékban tartalmazza a közterheket, sok árura nem lenne fizetőképes kereslet. Így van ez a magyar lakásépítés mintegy felét kitevő lakossági szervezésű családiház-építkezések esetében is.

Jelenleg mintegy 20 000 családi ház épül fel évente. 2004 végén cégünk, a DEM Kft. felmérést készített erről a piacról. A felmérés eredményei szerint a munkadíjak kétharmadát számla nélkül fizetik. Tudjuk azt is, hogy a piacon éles versenyhelyzet van, az eltagadott adó gyakorlatilag teljes egészében az árat csökkenti. Ezért a feketegazdaság teljes visszaszorítása 30 százalék körüli áremelkedést, ezzel párhuzamosan a volumen jelentős visszaesését eredményezné. Felmérésünkből az is kiderül, hogy az építkezések pénzügyileg mennyire megalapozottak, az építkezések hány százaléka van azon a határon, ahol az építkezés már viszonylag jelentéktelen többletköltséget sem bírna el. Ennek alapján azt gondoljuk, hogy a számla nélküli munkavégzés teljes felszámolása a fizetőképes keresletet minimum 25 százalékkal csökkentené, vagyis 20 000 családi ház helyett legfeljebb csak 15 000 épülne meg. Így a lakossági építkezések teljes ''kifehérítése'' nem százmilliárdokat (mint egyesek tévesen vélik), hanem mindössze legfeljebb néhány tízmilliárd többletbevételt hozna a költségvetésnek. Hiszen a meg nem épülő 5000 lakás után az építési költségek valamivel nagyobbik hányadát kitevő építőanyagok adótartamától is elesne az állam! Márpedig az építőanyagoknak kevesebb mint 20 százalékát veszik számla nélkül, amiből talán 5 százalék a bontott vagy szomszédtól átvett anyag, és 15 százalék lehet az áfa nélküli építőanyag-kereskedelem.

És ezért a néhány tízmilliárd forintos többletbevételért más területeken is fizetni kellene. A lakásépítési volumen visszaszorítása csak látszólag takarékosság. Ma is sokan leírják, hogy micsoda pazarlás a ''befektetési célú'' lakásépítés támogatása. Mintha nem is telt volna el másfél év a támogatási rendszer ésszerű szigorítása óta. Furcsa, hogy arról viszont keveset hallani, hogy milyen pozitív gazdasági hatásai vannak annak, ha tíz év alatt mondjuk másfél millió család tud előrelépni lakáshelyzetének javításában. A százszázalékos adófizetés a piac egy szegmensében, a családiház-építésben ebből venne el ötvenezret. A számokról persze lehet vitatkozni, a lényeg azonban ez.

''Meg vagyok róla győződve, hogy a szigorításnak összességében pozitív lesz a hatása.''

Belenyugodhatunk-e abba, hogy a piac ilyen nagymértékben a feketegazdaságra épül? Aligha. Nemcsak arról van szó, hogy a számla nélküliség jelentősen korlátozza a garanciális lehetőségeket, hanem arról is, hogy a piac nem a vállalkozóként nyújtott teljesítmények, hanem a szerint differenciál, hogy ki, milyen mértékben tudja kihasználni az adóelkerülés lehetőségét. Valamit tehát tenni kell.

Eddig az állam meglehetős közönynyel szemlélte, hogy polgárai hogyan építkeznek. Jellemző, hogy 1997-ben a számla nélküli munkavégzés arányára ugyanúgy kétharmados értéket kaptunk, mint 2004 végén. A helyzet tehát ebben a vonatkozásban semmit sem változott. Mit várhatunk a mostani, 70 százalékos szabálytól? Nézzük először, hogy mit is jelent ez az átlagos építkező számára. Az átlagos építkező számára semmit! Hiszen az építőanyagok döntő többsége után eddig is megkapta a számlát, a 18 százaléknyi számla nélküli építőanyag származását pedig a mostani szabályok szerint is igazolhatja. Ha ezen felül a munkadíjak egyharmadáról kap számlát, mint eddig, akkor máris teljesítette az előírt mértéket, hiszen az anyagszámlákkal együtt nagyjából már ki is jött a 70 százalék. Igen ám, de az átlag attól átlag, hogy van, akinél magasabb, van, akinél alacsonyabb a számla nélkül fizetett munkák aránya. Ezért a rendelkezés mégiscsak abba az irányba hat, hogy nőjön a legális munkavégzés aránya. És szerintem, éppen itt jutottunk el a lényeghez. A kormány józan döntést hozott, amikor 70 százalékos mértéket határozott meg, és azt nem külön-külön a vásárolt anyagokra és a munkadíjakra, hanem átlagosan, a teljes építési költségekre nézve írta elő. És ez így tényleg előrelépést jelent. Tudomásul kell venni, hogy ebben az ügyben csak nagyon nehezen lehet eredményeket elérni. Az sem titok, hogy ez az intézkedés elsősorban azokat sújtja, akik nehezebben teremtik elő az építkezéshez szükséges pénzt. Minden bizonnyal sokan lesznek, akik többé-kevésbé ki tudják játszani ezt a rendelkezést is. Ennek ellenére meg vagyok róla győződve, hogy a szigorításnak lesz hatása, és ez a hatás összességében pozitív lesz. Ha ma egy családiház-építkezésen működő vállalkozó jövedelmének egyharmadát vallja be, lehet, hogy ezt az arányt 40 százalékra kell emelnie. És ennek nem az a hat-nyolcmilliárd forintos többletbevétel lesz a fő haszna, ami várhatóan befolyik a költségvetésbe, hanem az a szemléletváltozás, ami a piacon megjelenik. Már tíz évvel ezelőtt is tudtuk: egyfelől meg kell küzdeni az elvonási kulcsok csökkentéséért, másfelől át kell terelni a gazdaságot a legálisabb működés pályájára. És a kormány most éppen ezt teszi. Persze más területeken is lépni kellene. Ez az intézkedés gyakorlatilag csak a lakossági szervezésű építési munkákat érinti. Mi csak a családiház-építési piacról rendelkezünk kutatási eredményekkel. Azt nem tudjuk, hogy ha száz építési vállalkozót perbe fognak adócsalásért, a százból hányan kényszerülnek olyan ügyvédet fogadni, aki nem ad számlát? Kíváncsian várom, hogy a gazdaság más területein mikor, milyen lépésekre kerül sor a feketemunka visszaszorítása érdekében.

Varga Dénes
DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda



A rovat további cikkei

Mikor a tűz az úr
Új lendületet kap a csarnoképítés a hazai agráriumban az elkövetkező években
Költséges növekedés várható az építőiparban
Nehéz, de menő, mi az?
Talpunk alatt fütyül a szél?
Hőszigetelő anyagokat vizsgál a Fogyasztóvédelem
Rovataink

Magyar Építő Fórum hírei
Építőipari hírek
Gyártói hírek
Bemutatjuk
Szakmai szervezetek
Tippek, ötletek



Hirdetés










archicentrum | Médiaajánlat | | Adatvédelmi alapelvek | Kapcsolat velünk
copyright Interart Consulting Kft. 2002-2018. www.archicentrum.hu
Jogi képviselőnk: Dr. B. Horváth Ágnes ügyvéd, Budapest