Legyen az archicentrum a kezdőlapom


Regisztrálok és feliratkozom az archicentrum hírlevelére

2019.10.18.

Keresés

Termékcsoportok

Ügyfeleink bemutatása

CAD csomópontok

CAD elemtár

GDL objektumok

Termékadatlapok

Segédprogramok

Alkalmazási útmutatók

Textúrák

Referenciaképek

Prospektusok

Árlisták


Akciók



  Belépés
Loginnév:
Jelszó:
 
Regisztráció
Elfelejtette jelszavát

Szolgáltatásaink

Tartalom hozzáadása

Link hozzáadása

Kapcsolat velünk

FAQ





Közbeszerzésen indulna?
Bízza profikra a papírmunka nehezét! Ajánlattevők teljes körű közbeszerzési képviselete: TriCSÓK Kft.
Problémamentes közbeszerzés!


   Hírek   Eseménynaptár   Linkek   Törvénytár   Intézmények   Pályázatok   Szoftverek   archicentrum




Lakáshelyzet - Lakáspolitika I. rész

Építőipari hírek - 2005-03-09 15:26:28


 cikk elküldése  |    cikk nyomtatása


Lakáshelyzet - lakáspolitika
A kormány 2005. évi lakáspolitikai intézkedései


A lakáspolitika napjaink egyik legérzékenyebb, legátpolitizáltabb területe. Nem véletlenül: a lakás - a lakhatás - a rendszerváltást megelőzően szinte állampolgári jogon ''járt'', a lakáshelyzet költségvetési pénzekből történő finanszírozása pedig a köztudatban ma is ''elvárás'' az állammal szemben. A rendszerváltó országok rendkívül leromlott lakásállományt - vele együtt rendkívüli problémahalmazt - kaptak örökségül. Magas az alacsony komfortfokozatú, műszakilag leromlott állapotban lévő épületek száma, ahogy tipikusnak tekinthető az is, hogy a városi épületek külső és belső karbantartása, állapotuk szinten tartása évtizedeken keresztül nem történt meg.

A kilencvenes évtized a lakáspolitika szempontjából meglehetősen defenzív időszaknak tekinthető: a) az önkormányzati lakások tömeges privatizációja mélyítette az ellentmondásokat. A tulajdonlás kezdeti öröme mellett rövid időn belül szembesítette az új tulajdonosokat a rossz műszaki színvonalból eredő problémákkal, hiszen az olcsó vételárral a felújítások kényszere is együtt járt. A felújítások tömeges, a pénzhiányból eredő elmaradása tovább rontotta az épület állomány állagát; b) csökkentek, illetve leértékelődtek az állami lakástámogatások, az új lakások építése rendkívüli módon visszaesett.

Történeti áttekintés

A 2000-ben elindított állami lakástámogatási rendszer négy év alatt 19 ezerről 35 ezerre növelte az évenként átadott lakások számát, ezzel nagy lépést tett a felhalmozódott mennyiségi és minőségi lakáshiány enyhítésére, a leromlott lakásállomány frissítésére
A Központi Statisztikai Hivatal 2004. I-III. negyedévi adatai szerint ebben az időszakban több mint 22 ezer lakást vettek használatba, ami azt jelzi, hogy az éves átadások száma a 2003. évi érték körül várható.

A kialakult helyzet - 2000-2004

A 2000-2004 között kialakult helyzet egyik legfontosabb eleme a vállalkozások által értékesítési céllal épített lakások arányának folyamatos növekedése. Nyilvánvalóan előjöttek olyan jelenségek, amelyek egy hirtelen, boom-szerű felfutás eredményeként általában felszínre kerülhetnek. Gondolok a gombamód megjelent - később sokszor hasonló gyorsasággal meg is szűnt - és érdemi kontroll nélkül működő lakásépítő cégekre, a kivitelezési problémákra, a gyenge minőségű anyagokra. Összességében mégis elmondható, hogy kialakult az a vállalkozói kör, amely professzionista módon tudja kezelni a lakásépítés igen bonyolult és összetett - a piacfelmérést a finanszírozásszervezést és a műszaki megvalósítást, illetve a vevők kezelését egyaránt magában foglaló - folyamatát.
Kialakult a kereslet kultúrája is. Napjaink lakásvásárlója sokkal jobban meg tudja fogalmazni az igényeit, mint tíz évvel ezelőtt, legyen szó az épület megjelenéséről, a lakás alaprajzi kialakításáról és felszereltségéről, a felhasznált anyagok és a környezet minőségéről.
A képviselhető lakáspolitika szempontjából az a kérdés, hogy mik voltak a támogatási rendszer gazdasági, költségvetési, illetve szociológiai hatásai.
Az első megmutatható hatás, hogy a lakásépítésre és -vásárlásra felvett hitelek állománya 2000-2003 között 191 milliárdról 1473 milliárd forintra, közel nyolcszorosára nőtt. 2002-2003-ban a lakosság kivonta megtakarításait a bankokból, betétesből hitelfelvevővé vált.

Az állami lakáspolitika elemzésekor az előbbinél is fontosabb kérdés, hogy hogyan alakultak a költségvetés ráfordításai a vizsgált időszakban. A költségvetés lakáscélú kiadásai közül szemléltetési céllal, a legfontosabb - és legismertebb - négy előirányzatot emeltünk ki (ábra).



Az ábra látványosan mutatja azt a helyzetet, miszerint az állam kiadásai évről évre jelentősen nőnek. A növekedéssel párhuzamosan azonban a tényleges cselekvési tér jelentősen csökken.
Mit is jelent ez?
1. A PM lakásügyi előirányzatai, amelyek a ''szocpolt'', a kamattámogatásokat, a lakáspénztári támogatásokat stb. tartalmazzák, 60 milliárdról 200 milliárd forintra nőttek. A kiadásokban ez több mint háromszoros értéket jelent, miközben ezek az összegek jelentős részben ''determináltak'', ami jelenti részben az állampolgár, a család alanyi jogú hozzájutását - ha építeni, vásárolni akar, az egyéb feltételek megléte esetén hozzájuthat a támogatásokhoz -, de determináció az is, hogy a támogatott hitelek a szerződésben rögzített időszakban folyamatosan terhelik a költségvetést.
2. Az előbbiből eredően szűkülnek az olyan eldönthető, alapvetően pályázati típusú programok finanszírozási lehetőségei, mint az önkormányzatok bérlakásépítési programja, az iparosított technológiával épült épületek energiatakarékos felújítása, a városközpontok felújítása stb.

Nehezen megállapítható az is, hogy miközben a közpénzekből egyre nagyobb tételeket használtak fel lakástámogatási célra, mennyiben szolgálták ezek a társadalom valós lakási-lakhatási problémáinak hatékony megoldását. Ez az értékelés még előttünk áll. Az azonban valószínűsíthető, hogy a magasabb jövedelmi rétegbe tartozók nagyobb eséllyel és nagyobb támogatáshoz juthattak, és hogy az igazán rászorultak számára a lakáspolitika nem kínált megoldást.
A bemutatott trendek igazolják, hogy a lakástámogatási rendszert 2003-ban szigorítani kellett, ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjanak a korábbiakban háttérbe szorult rétegek, csoportok.

Csider László
OLÉH

Forrás: Építési Piac


A rovat további cikkei

Mikor a tűz az úr
Új lendületet kap a csarnoképítés a hazai agráriumban az elkövetkező években
Költséges növekedés várható az építőiparban
Nehéz, de menő, mi az?
Talpunk alatt fütyül a szél?
Hőszigetelő anyagokat vizsgál a Fogyasztóvédelem
Rovataink

Magyar Építő Fórum hírei
Építőipari hírek
Gyártói hírek
Bemutatjuk
Szakmai szervezetek
Tippek, ötletek



Hirdetés










archicentrum | Médiaajánlat | | Adatvédelmi alapelvek | Kapcsolat velünk
copyright Interart Consulting Kft. 2002-2019. www.archicentrum.hu
Jogi képviselőnk: Dr. B. Horváth Ágnes ügyvéd, Budapest