Legyen az archicentrum a kezdőlapom


Regisztrálok és feliratkozom az archicentrum hírlevelére

2019.10.18.

Keresés

Termékcsoportok

Ügyfeleink bemutatása

CAD csomópontok

CAD elemtár

GDL objektumok

Termékadatlapok

Segédprogramok

Alkalmazási útmutatók

Textúrák

Referenciaképek

Prospektusok

Árlisták


Akciók



  Belépés
Loginnév:
Jelszó:
 
Regisztráció
Elfelejtette jelszavát

Szolgáltatásaink

Tartalom hozzáadása

Link hozzáadása

Kapcsolat velünk

FAQ





Közbeszerzésen indulna?
Bízza profikra a papírmunka nehezét! Ajánlattevők teljes körű közbeszerzési képviselete: TriCSÓK Kft.
Problémamentes közbeszerzés!


   Hírek   Eseménynaptár   Linkek   Törvénytár   Intézmények   Pályázatok   Szoftverek   archicentrum




Lakáshelyzet - Lakáspolitika II. rész

Építőipari hírek - 2005-03-09 15:31:34


 cikk elküldése  |    cikk nyomtatása


A lakáspolitika jellemzői 2005-ben

A 2005. év két jellemzője úgy fogalmazható meg, hogy gazdaságilag nem járható utak lezárása mellett ki kell nyitni az új lehetőségeket, meg kell kezdeni – a korábbi évek tapasztalatainak feldolgozása, a célzott lakossági rétegek, szegmensek meghatározása, az egyes lakástámogatási elemek hatásmechanizmusainak kidolgozása mellett – a hosszú távú, a gazdaság teljesítőképességével és az EU-gondolkodással egyaránt összhangban lévő program kidolgozását.

A 2005. évi lakáspolitika prioritásai:
- a szociális igazságosság,
- a fiatalok és pályakezdők, a rászorultak nagyobb súlyú támogatása,
- a bérlakások arányának növelése,
- a használt lakások műszaki színvonalának növelése,
- a lakásmobilitás erősítése, a lakáshoz jutás könnyítése.
Rendkívül fontos ezek mellett az is, hogy a lakáspolitika legyen kiszámítható a szereplők számára, és keresse az összhangot a Nemzeti Fejlesztési Terv és az Unió pályázati rendszerének célkitűzéseivel.

A megvalósítás elemei

A 2005. évi lakáspolitikai elemeit a cikk megszületésével párhuzamosan, a költségvetés részeként tárgyalja a parlament. Az egyes elemek részleteit ezért nem tényként, inkább az előkészítési munka kompromisszumokban született sarokpontjaiként, ahol lehet, alternatívákban mutatjuk be.
Az új, vagy változó elemek ismertetésekor tudnunk kell, hogy a lakáspolitikai rendszer korábban élő elemei nem változnak, az újak azokhoz kapcsolódva, azokat kiegészítve léphetnek életbe.

Új hitelgarancia-rendszer bevezetése

Az új hitelgarancia-rendszer lényege az, a bankok által kínált, az építendő, vagy vásárolni kívánt ingatlan hitelfedezetének megfelelő hitel felvétele mellé az állam által létrehozott konstrukcióban garantált további hitel felvételét teszi lehetővé. Bevezetésével lehetővé válik, hogy a fiatalok a jelenleginél lényegesen kisebb önrész biztosításával lakást tudjanak építeni, vásárolni. A minimális saját rész, 10 százalék: az még nem dőlt el, hogy ez a jogosan járó szociálpolitikai kedvezménnyel tovább csökkenthető-e, illetve hogy a kedvezmény felvétele esetén a saját rész lehet-e nulla is.

Az érvényes elképzelés szerint:
- a program azoknak jelent segítséget, akik lakással és elegendő megtakarítással még nem, de megfelelő jövedelemmel rendelkeznek a lakáscélra felvett hitel törlesztéséhez. A kezesség olyan fiatalok számára is elérhetővé teszi az első lakás megszerzését, akik a hitel biztosítékaként – az ''új'' lakáson túl – nem tudnak más ingatlanfedezetet felajánlani;
- a kezesség új lakáshoz és használt lakás vásárlásához egyaránt igényelhető;
- a hitelképesség megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a törlesztőrészlet nem haladhatja meg az adóstársak jövedelemének 50 százalékát;
- az ingatlan maximális ára, illetve építési költsége budapesti használt lakás vásárlása esetén 12 millió forint, új lakás esetén – telek nélkül - 15 millió forint, vidéki használt lakás vásárlása esetén 8 millió, új lakás esetén pedig - telek nélkül - 12 millió forint lehet.
Az indulás évében azok a 30 év alatti fiatal házaspárok és élettársak, valamint gyermeket egyedül nevelő személyek igényelhetnek hitelt, akiknek nincs lakástulajdonuk. A későbbi években – a tapasztalatokat figyelembe véve – az érintettek köre bővíthető, a korhatár emelhető.

Lakbértámogatás új rendszerének bevezetése

Bevezetünk egy lakbér-támogatási rendszert, amely a legnehezebb helyzetben lévő családok lakhatási terheit csökkenti. A rendszert az önkormányzatok működtetik úgy, hogy:
- a család jövedelmi és vagyoni helyzete meghatározott, maximált,
- az adható állami támogatás maximum 14 000 Ft/hónap, ami 50–50 százalékban oszlik meg a költségvetés és az önkormányzat között.
A támogatás igénybevétele pályázati úton lehetséges, amelynek részletei még kidolgozás alatt állnak.

Fiatalok otthonteremtési támogatásának bevezetése

Nagy segítséget jelenthet a gyermekes családokat célzó Fiatalok lakáshoz jutási támogatási rendszere. Ennek keretében a fiatalok a fél szoc.pol. támogatás összegével megegyező vissza nem térítendő támogatást kaphatnak első használt lakásuk megvásárlásához. A vita jelenleg a korhatáron (30 vagy 35 év), illetve az elérhetőség módján folyik. Utóbbi annak eldöntését jelenti, hogy a támogatás alanyi jogon jár-e, vagy pályázható legyen - a költségvetési tétel ''felülről nyitott'', vagy ''zárt''.

Lakáspályázatok

Várhatóan 2005-ben is meghirdetik az évek óta sikeresen működő panel-felújítási programokat, valamint a termofor kéményprogramot.
A lakáspályázatok területén a kormányzat arra törekszik, hogy azok hosszú távon is tervezhetők legyenek, a települések, társasházi közösségek ki tudják alakítani stratégiájukat, terveiket, meg tudják szervezni önmagukat.

Jogszabályalkotás

A lakáspolitikai jogszabályok a lakhatás szabályozását, a jogbiztonságot, illetve a támogatások rendszerének megalapozását szolgálják. Ennek megfelelően folyik:
- a lakásszövetkezeti törvény elfogadtatása 2004-ben,
- a lakástörvény módosítása 2005-ben,
- a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosítása 2004-ben.

Az OLÉH szervezeti lehetőségei

Az új kormánystruktúrában megváltozik az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal jogállása, feladatai és hatásköre. A Hivatal 2005. január 1-jétől kormányhivatalként működik, a regionális fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter felügyelete alatt.
Bővül a hivatal feladatköre: míg korábban a BM kezelésű, a lakásügyi pályázatokra vonatkozó költségvetési előirányzatokat kezelte, január 1-jétől ide kerülnek a PM (szociálpolitikai kedvezmény, kamattámogatások, lakáspénztárak támogatása stb.), valamint - várhatóan - a GKM lakossági energiapályázatai is. A hivatal így nagyságrendileg 250-260 milliárd forintnak lesz ''gazdája''.
Az építésügyet is érintik a változások. A hivatalhoz kapcsolódnak a területi főépítészeti irodák, ami lehetővé teszi az eddiginél is jobb együttműködést.
Az új szervezeti kötődés érdekessége, hogy a tárca nélküli miniszter irányítása alá három, önálló kormányhivatalként működő szakmai terület tartozik: a lakás- és építésügy, a terület- és regionális politika, valamint a turisztika.

Csider László
OLÉH

Forrás: Építési Piac


A rovat további cikkei

Mikor a tűz az úr
Új lendületet kap a csarnoképítés a hazai agráriumban az elkövetkező években
Költséges növekedés várható az építőiparban
Nehéz, de menő, mi az?
Talpunk alatt fütyül a szél?
Hőszigetelő anyagokat vizsgál a Fogyasztóvédelem
Rovataink

Magyar Építő Fórum hírei
Építőipari hírek
Gyártói hírek
Bemutatjuk
Szakmai szervezetek
Tippek, ötletek



Hirdetés










archicentrum | Médiaajánlat | | Adatvédelmi alapelvek | Kapcsolat velünk
copyright Interart Consulting Kft. 2002-2019. www.archicentrum.hu
Jogi képviselőnk: Dr. B. Horváth Ágnes ügyvéd, Budapest