Legyen az archicentrum a kezdőlapom


Regisztrálok és feliratkozom az archicentrum hírlevelére

2017.06.27.

Keresés

Termékcsoportok

Ügyfeleink bemutatása

CAD csomópontok

CAD elemtár

GDL objektumok

Termékadatlapok

Segédprogramok

Alkalmazási útmutatók

Textúrák

Referenciaképek

Prospektusok

Árlisták


Akciók



  Belépés
Loginnév:
Jelszó:
 
Regisztráció
Elfelejtette jelszavát

Szolgáltatásaink

Tartalom hozzáadása

Link hozzáadása

Kapcsolat velünk

FAQ





Közbeszerzésen indulna?
Bízza profikra a papírmunka nehezét! Ajánlattevők teljes körű közbeszerzési képviselete: TriCSÓK Kft.
Problémamentes közbeszerzés!


   Hírek   Eseménynaptár   Linkek   Törvénytár   Intézmények   Pályázatok   Szoftverek   archicentrum




A gyárilag előpatinázott rézlemez a műemlékgondozásban

Gyártói hírek - 2004-06-01 15:16:16


 cikk elküldése  |    cikk nyomtatása


Az építészetben a réz alkalmazásának régi hagyományai vannak. Jeles építőmesterek már évszázadokkal ezelőtt is nagyra becsülték ezt a nyersanyagot kiváló műszaki tulajdonságai, egyedülálló tartóssága, és az idő folyamán fényes zöld patinát fejlesztő felület optikai sajátosságai miatt.

A patina kialakulása a réz azon tulajdonságán alapszik, hogy felületén a légköri hatások következtében ellenálló, tartós és környezetünkre ártalmatlan védőréteg alakul ki. Az először fényes felületen egyre sötétebb barna oxidréteg képződik, amely néhány év után a rézre jellemző nemes zöld patinává alakul. A patina a nagy tetőknek is különleges optikai könnyedséget és összetéveszthetetlenül előkelő kisugárzást kölcsönöz.

A patinás réztetők - vagy különösen tetőrészek - felújításának egyik hátránya, hogy az új réz felhelyezése után annak sötét oxidrétege a patina kialakulásának lassú folyamata miatt hosszú ideig optikailag nem kívánt látványt nyújt. Ez az optikai ''zavar'' elkerülhető gyárilag előpatinázott rézlemezek alkalmazásával. Ezen lemezeket ipari eljárással egy speciális mechanikai-kémai-termikus folyamat során egyik oldalukon zöldre patinázzák. Az eljárás során közvetlenül a rézből bázikus réz-kloridból álló réteget állítanak elő. Ez a folyamat hasonlóan zajlik, mint a hosszú idő alatt, légköri hatások következtében létrejövő természetes patinaképződés.

Az előpatinázott rézlemez hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a természetes patina, felülete a légköri hatások következtében folyamatosan tovább fejlődik. Ezzel az anyaggal a kívánt nemes zöld patinát azonnal elő lehet állítani, amire egyébként évtizedekig kell várni.

Műemlékgondozás - igény, célkitűzés és megvalósítás

A ''műemlékvédelem'' fogalmának meghatározásához a Német Műemlékgondozók Egyesülete (Vereinigung der Denkmalpfleger in Deutschland) egy állásfoglalásában lényegében a következőt mondja ki:

A műemlék fogalma annak belátására épít, hogy a műemlékek sokrétű, más történelmi forrásokból nem hozzáférhető információkat adnak elmúlt korszakokról. Nem csupán keletkezésük időszakáról informálódhatunk, hanem azokról a későbbi korokról is, melyeket ezek a műemlékek több vagy kevesebb változással túléltek. (1)

Ez a német joggyakorlatba is átemelt meghatározás világossá teszi, hogy a kulturális műemléket lényegében az eredeti anyag fennmaradása teszi a történelem kifejező tanújává. Az anyag ezen eredetisége magán viseli mind a kézműves és az ipari gyártási eljárások sajátosságait, mind pedig esetleg viszontagságos történelmének nyomait.

A műemlékgondozás célja, hogy a történelmi információkat tartalmazó, meglévő eredeti állapotot a lehető leghosszabb ideig megőrizze. Így az állagmegőrzés elvileg elsőbbséget élvez egy korábbi építészeti állapot helyreállításával szemben. Nem lehetnek olyan kötelező szabályok, amelyek előírnák bizonyos anyagok vagy egy bizonyos megmunkálási technika alkalmazását, amelyek túlmutatnak a megőrzendő állapoton.

A műemlékgondozás területén a megőrzésre irányuló intézkedések három lényeges tevékenységre összpontosulnak:

1) Javítás
Amennyiben egy építészeti műemlék részein olyan hibák vagy károk jelentkeznek, amelyek annak létezését, értékét vagy hasznát kérdésessé teszik, akkor el kell végezni a legszükségesebbre szorítkozó javításokat. Általában ez azt jelenti, hogy a sérült részt ugyanolyan anyag felhasználásával szakszerűen restaurálják.

2) Pótlás
Amennyiben egy műemléken az eredeti rész egyes olyan elemeit, amelyeknek a műemlék szempontjából jelentősége van, javíthatatlan sérülések miatt pótolni kell, akkor ezeket alapvetően az eredeti mintájára, ugyanolyan anyag felhasználásával és lehetőség szerint ugyanazon megmunkálási technika alkalmazásával kell pótolni. Így a műemlék szempontjából lényeges üzenet továbbadható a jövő számára, legalábbis a lelet mai interpretációja szerint és a reprodukció mai lehetőségei alapján.

3) Csere
A műemlékvédelem és a műemlékgondozás tárgya mindig csak a meglévő objektum a jelenlegi állapotában. A műemlékek eredeti részeit azonban gyakran már korábban mással pótolták, ami ma az összképet olyannyira rontja, hogy a műemlék mondanivalója már nemigen érthető. Ezen pótlások szükséges felújításakor kézenfekvő lehet a döntés, hogy ezeket a megsemmisült eredeti mintájára munkálják meg, amennyire ez leletekkel megbízhatóan alátámasztható. Csakúgy, mint az eredeti részek pótlásakor, ezen részek rekonstrukciója esetében is a történelmi anyag alkalmazása a követendő megoldás.

Csak akkor érhető el a műemlékgondozás legfőbb célja, ha a pótlás az anyagot, a konstrukciót és a megmunkálást illetően megfelel a műemlék keletkezési idején meglévő formai és műszaki lehetőségeknek: az eredeti elemet a rész rekonstrukciójával úgy kiegészíteni, hogy annak mondanivalója a történelem tanújaként érthetőbbé váljon. Amennyiben már korábban megsemmisült eredeti részeket kell pótolni anélkül, hogy eközben leletekre lehetne támaszkodni, a következő a követelmény: Az anyag és a forma tekintetében a felújítást úgy kell elvégezni, hogy az a még meglévő eredeti elemek megőrzését és annak jövőbeni javítási lehetőségeit ne veszélyeztesse, az összképet ne rontsa, és a már meglévő elemekkel összhangban öregedjen.

A réz, mint alapanyag

A kultúrtörténeti fejlődés során egyetlen más fém sem játszott olyan nagy szerepet, mint a réz. A bronzkortól kezdve - amely nevét egy rézötvözetnek köszönheti - egészen a modern korig, kulturális és műszaki fejlődésünket ezen ''régi'' modern anyag pozitív tulajdonságai, és meglepő lehetőségeinek nagy száma kísérte és hajtotta előre. Mivel a rezet az európai térségben már a késő középkortól kezdve alkalmazták tetők és burkolatok anyagaként, ezért műemlék-felújításkor is fontos szerepet játszik. A réz különösen jól teljesíti a műemlékvédelem legfontosabb követelményeit, miszerint az eredetinek megfelelő anyag használatára kell törekedni, amely ugyanazzal a technikával megmunkálható, és ugyanolyan módon öregszik.

Németországban a legrégibb, még részben fennálló réztető a hildesheimi dómon látható. Keletkezését 1280-ra teszik, ami az anyag rendkívüli tartósságát igazolja. A rézlemez előállítására szolgáló hengerelés fejlődésével, amely a 19. század elejéig szokásos kalapálást váltotta fel, az építészetben a réz alkalmazása erőteljes fejlődésnek indult, különösen az északi- és keleti-tengeri valamint a közép-európai országokban.

Ezekben a régiókban a zöld réztetők mindenütt erőteljesen meghatározzák a városképet. Az ornamentikát és a díszítményeket kedvelő barokk és rokokó korában virágzott a kézműves megmunkálási technika. Csakúgy, mint később a szecesszió idején, az építészetet ekkor is a különleges formai sokoldalúság jellemezte, amely messze elvált a funkcionálistól és lényegesen meghatározta az épület összképét. A réz melletti döntés akkor sem, és ma sem csupán reprezentatív célokat szolgált, hanem a jeles építőmester előretekintő és minőségtudatos gondolkodásmódját is kifejezi. A gazdaságossági tényezőt ebben az esetben lényegében az anyag rendkívüli tartóssága jelenti, amelyet történelmi műemlékeken az évszázados korú réztetők dokumentálnak.

Impozáns példák bizonyítják, hogy a kézműipar az előpatinázott rézlemez alkalmazásával még ma is képes rá, hogy a műemlékgondozás megbízásából az építőművészet veszélyeztetett vagy megsemmisült bizonyítékait nagy sikerrel restaurálja vagy helyreállítsa. Ilyenkor - az új építményektől eltérően - gyakran kell nem szabványos utakat találni és bejárni, ami természetesen nem jelentheti a természettudományi törvények megkerülését.

A szakmai szabályokon kívül figyelembe kell venni a mindenkori építési rendelkezéseket, különösen a tűzvédelmi előírásokat, amelyek éppen a régi épületeknél gyakran számos építészeti műveletet tesznek szükségessé. Ha például a tetőteret is beépítik, ahogyan ez legtöbbször a restaurálással együtt jár, a későbbi károk elkerülése érdekében a tervezésnél és a kivitelezésnél gondosan mérlegelni kell a statikai és épületfizikai következményeket is.

Forrás: Magyar Rézpiaci Központ

További információkat találhat a kapcsolódó linkre kattintva!


Kapcsolódó linkek:

www.archicentrum.hu
A rovat további cikkei

Akár klímaberendezés nélkül is kontrollálható a tetőtér hőmérséklete
VELUX megoldások a komfortos és egészséges otthonokért
GRAFIT REFLEX akció!
A jövő építőmesterei versengtek
A tetőn spórolnak a legtöbbet - kutatás
TŰZBIZTOS VÉDELEM
Rovataink

Magyar Építő Fórum hírei
Építőipari hírek
Gyártói hírek
Bemutatjuk
Szakmai szervezetek
Tippek, ötletek



Hirdetés










archicentrum | Médiaajánlat | | Adatvédelmi alapelvek | Kapcsolat velünk
copyright Interart Consulting Kft. 2002-2017. www.archicentrum.hu
Jogi képviselőnk: Dr. B. Horváth Ágnes ügyvéd, Budapest