Legyen az archicentrum a kezdőlapom


Regisztrálok és feliratkozom az archicentrum hírlevelére

2019.11.12.

Keresés

Termékcsoportok

Ügyfeleink bemutatása

CAD csomópontok

CAD elemtár

GDL objektumok

Termékadatlapok

Segédprogramok

Alkalmazási útmutatók

Textúrák

Referenciaképek

Prospektusok

Árlisták


Akciók



  Belépés
Loginnév:
Jelszó:
 
Regisztráció
Elfelejtette jelszavát

Szolgáltatásaink

Tartalom hozzáadása

Link hozzáadása

Kapcsolat velünk

FAQ





Közbeszerzésen indulna?
Bízza profikra a papírmunka nehezét! Ajánlattevők teljes körű közbeszerzési képviselete: TriCSÓK Kft.
Problémamentes közbeszerzés!


   Hírek   Eseménynaptár   Linkek   Törvénytár   Intézmények   Pályázatok   Szoftverek   archicentrum




Épületek integrált energetikai mutatója

Bemutatjuk - 2004-11-17 16:37:46


 cikk elküldése  |    cikk nyomtatása


Az EC 2002 decemberében kiadott Direktívája új fejezetet nyitott az épületenergetikával összefüggő szabályozások területén. Új feladatok megoldására és a hagyományos szabályozások új tartalommal való megtöltésére kell felkészülni.

A legfontosabb újdonságok tömören összefoglalva a következők:
- új szabályozást kell életbe léptetni,
- az épületeket (a meglévőket is) energetikai minőségtanúsító irattal kell ellátni,
- bizonyos teljesítményhatárok felett a kazánokat és a klímaberendezéseket rendszeresen felül kell vizsgálni.

A továbbiakban e feladatok közül a szabályozással foglalkozunk.
A Direktíva a szabályozás elvét, hatályát tartalmazza, az energiatakarékosság szükségességét fogalmazza meg, de nem ír elő konkrét követelményeket. A tagországoknak maguknak kell az alapelvekkel összhangban lévő, saját adottságaiknak, éghajlatuknak megfelelő szabályozási irataikat, konkrét követelményeiket megfogalmazniuk. Természetes elvárás persze az, hogy az egyes tagállamok szabályozásai ''köszönő viszonyban legyenek'', azaz algoritmusaik, a követelmények megfogalmazásának formája hasonlóak legyenek, közös elemeket tartalmazzanak.

A kidolgozandó szabályozás tekintetében az egyik újdonság az, hogy nemcsak az újonnan létesítendő épületekre vonatkozik: az 1000 m2-nél nagyobb alapterületű meglévő épületek ''lényeges'' felújításának esetében is az új épületekkel szemben támasztott követelményeknek kell megfelelni. A ''lényeges felújítás'' fogalmára a Direktíva ad ugyan két javaslatot, de bizonyos, hogy a használható fogalom-meghatározás még vita tárgyát fogja képezni.
A szabályozás másik lényeges új vonása az, hogy eredeti megfogalmazása szerint az épület és az abban lévő épületgépészeti és világítási rendszerek együttesére vonatkozik. Ennek az együttesnek az energetikai minőségét egyetlen jellemző adattal, az integrált energetikai mutatóval kell kifejezni, a szabályozásban erre vonatkozó követelményeket, határértékeket kell megadni, éspedig minden fogyasztást primer energiahordozóban kifejezve.

Ezzel az alapelvvel egyrészt egyet lehet érteni, hiszen végső soron az elfogyasztott energia mennyisége és értéke ténylegesen ennek az összetett rendszernek a függvénye. Másrészt látni kell azt, hogy ez az alapelv két további új kérdést vet fel.

Az egyik kérdés az energiahordozók struktúrájával, az adott ország vagy régió energetikai rendszerével függ össze. A különböző energiafajták közötti ''váltószámok'' markánsan megjelennek az integrált energetikai mutatóban. Nyilvánvaló hogy az épület elektromos áramot is fogyaszt, nemcsak a világítás céljára, hanem ventilátorok, szivattyúk, kompresszorok meghajtására, esetleg használati melegvíz-termelés céljára is. Az épülettel szembeni követelmények tehát függenek attól, hogy az adott régióban például milyen erőművekben, mennyi primer energia felhasználásával lehet egységnyi villamos energiát termelni. Ebből a szempontból kiemelkedő szerepet kapnak a megújuló energiaforrások, akár közvetlen, akár közvetett felhasználásról van szó (például szoláris melegvíz-ellátó rendszer az épületben vagy megújuló forrásból származó villamos áram).

épülethasználók fogyasztói magatartásától függ. Kifejezetten ilyen tétel például a használati melegvízfogyasztás, nagyjából ilyen a világítás energiafogyasztása. Az épületek összehasonlíthatósága, a követelmények általános érvényű megfogalmazása végett természetesen nem lehet egyedi adatokkal, feltételezésekkel számolni: az épület rendeltetésének megfelelően megállapodás szerinti rögzített tervezési adatokkal kell a ''szabványos'' fogyasztói magatartást figyelembe venni.
Az integrált energiamérlegnek van egy kockázata is, amelynek lehetőségét ki kell zárni. Elvileg elképzelhető, hogy ha csak az integrált mérlegre vonatkozik egy követelményérték, azt nemcsak egy jó épülettel és egy átlagos épületgépészeti rendszerrel lehet teljesíteni, hanem egy rosszabb épület és kiváló(nak feltételezett) épületgépészeti rendszer kombinációjával is. Csakhogy a tervezés engedélyezési szakaszában néha még a rendeltetés, az épület használatának módja sem biztos, vagy ha az is, az épület élettartama során többször is változhat. Egyes épületgépészeti beruházások elmaradhatnak. Az épületgépészeti rendszerek élettartama sokkal rövidebb, mint az épületé. Így előállhat az a helyzet, hogy a rosszabb épület és a kiváló épületgépészeti rendszer kombinációja helyett a valóságban egy rosszabb épület és egy átlagos vagy még olyan sem épületgépészeti rendszer kombinációjával fogunk találkozni, amin utólag aligha lehet segíteni.

Ez a kockázat az említett kompenzációs lehetőségek korlátozásával és egy, az épületre önmagára vonatkozó alapkövetelmény fenntartásával zárható ki. Az elképzelés lényegét az ábra mutatja.



Az egyik követelmény csak az épületre vonatkozik és a rendeltetéstől független, ennek célja az, hogy ha az épület rendeltetése változik, a rövidebb élettartamú gépészeti, szoláris, stb. rendszereket más, energetikailag nem jobb rendszerekkel pótolják, ha a használati mód a szokványostól eltér, stb., akkor is az épület önmagában garantáljon egy megfelelő energetikai színvonalat. A követelmény formája: fajlagos hőveszteség-tényező, (az épület és a környezet között egységnyi belső – külső hőmérsékletkülönbség mellett időben állandósult állapotban kialakuló hőáram W/m3K), amely az épület felület/térfogat arányától függ, azaz formailag megegyezik a legutolsó MSz 04-140/2 szabványlapban használttal, számszerű értéke a korábbinál alacsonyabb.
A másik követelmény az EPBD által előírt integrált energetikai jellemző. Ezt úgy kapjuk, hogy az épület hőveszteség-tényezőjéből számított fűtési energiafogyasztásnál figyelembe vesszük a fűtési rendszer veszteségeit és önfogyasztását (többnyire csak a mellékletekben megadott tájékoztató értékekből választva adatokat), továbbá rendeltetésfüggő tervezési adatokkal (mellékletekből) számítjuk a használati melegvíz és a világítás energiafogyasztását, az energiahordozók /források közötti váltószámokat is figyelembe véve. A Direktíva is több rendeltetési kategóriát különböztet meg, ezek szűkítése értelmezési és számszaki konfliktushelyzeteket teremtene. Elkerülhetetlen tehát, hogy nyolc-tíz rendeltetési kategóriát nevezzünk meg.
Miután az integrált energetikai jellemző az épület hőveszteség-tényezőjéből számított fogyasztási adatokkal összeadandó tételekből származik, az erre vonatkozó követelmény formája nyolc-tíz (a rendeltetési kategóriák számával megegyező) görbe, illetve egyenlet a felület/térfogatarány függvényében (a pontos számításhoz egyenlet is használható, de a követelményérték diagramról is leolvasható).

Az épületre vonatkozó követelményeket úgy írjuk elő, hogy azok a jelenlegi piacon kapható anyagokkal, szerkezetekkel, jó minőségű ablakokkal teljesíthetők. Az integrált energetikai jellemző értékét úgy írjuk elő, hogy a megadott tervezési adatokból kiindulva és fűtésre, melegvíz-termelésre gázt használva a követelmény teljesüljön.
Ha kényszerből, tervezői vagy építtetői szándékból kifolyólag a gépészeti energiafogyasztást a primer energia váltószáma sújtja (abszurd példa: direkt villamos fűtés és átfolyós villamos fűtésű melegvízellátás), akkor az integrált energetikai mutatóra vonatkozó követelmény csak úgy tartható, ha az épület hőveszteség-tényezője kisebb, mint az arra vonatkozó követelményérték. A számszerű követelményeket úgy kell kialakítani, hogy a teljesülés még ilyen esetben is reális szerkezetekkel, de esetleg némi építészeti megszorításokkal (pl. üvegezési arány) teljesíthető legyen. A követelmények előírása ezért igen részletes háttérszámításokat és egyeztetéseket követel.

Dr. Zöld András


A rovat további cikkei

Nagydíjat ért a Murexin hazai fejlesztése
Jelentős tetőkárokkal búcsúzott az idei nyár is
A Várépítő pályázat idei 16 nyertese közül elsőként a Tác-i Integrált Autista Gyermekeket Foglalkoztató Ház tetője szépült meg
EQUITONE szálcement homlokzatok az építészetben Pályázat építészek és építészhallgatók számára
Megjelent az Építési Piaci Prognózis 2017 idei frissítése
Csendes pihenő?
Rovataink

Magyar Építő Fórum hírei
Építőipari hírek
Gyártói hírek
Bemutatjuk
Szakmai szervezetek
Tippek, ötletek



Hirdetés










archicentrum | Médiaajánlat | | Adatvédelmi alapelvek | Kapcsolat velünk
copyright Interart Consulting Kft. 2002-2019. www.archicentrum.hu
Jogi képviselőnk: Dr. B. Horváth Ágnes ügyvéd, Budapest