Legyen az archicentrum a kezdőlapom


Regisztrálok és feliratkozom az archicentrum hírlevelére

2020.07.07.

Keresés

Termékcsoportok

Ügyfeleink bemutatása

CAD csomópontok

CAD elemtár

GDL objektumok

Termékadatlapok

Segédprogramok

Alkalmazási útmutatók

Textúrák

Referenciaképek

Prospektusok

Árlisták


Akciók



  Belépés
Loginnév:
Jelszó:
 
Regisztráció
Elfelejtette jelszavát

Szolgáltatásaink

Tartalom hozzáadása

Link hozzáadása

Kapcsolat velünk

FAQ





Közbeszerzésen indulna?
Bízza profikra a papírmunka nehezét! Ajánlattevők teljes körű közbeszerzési képviselete: TriCSÓK Kft.
Problémamentes közbeszerzés!


   Hírek   Eseménynaptár   Linkek   Törvénytár   Intézmények   Pályázatok   Szoftverek   archicentrum




A XII. Országos Urbanisztikai Konferencia üzenete

Szakmai szervezetek - 2005-05-02 13:21:28


 cikk elküldése  |    cikk nyomtatása


Az Urbanisztikai Feladatok a Kárpát-medencében címmel 2005. április 7-én és 8-án Kecskeméten rendezett konferencia résztvevőinek megbízásából, a MUT elnöksége, az elhangzott előadások, korreferátumok és hozzászólások alapján az alábbi üzenetet fogalmazza meg:

Az Európai Unió - saját meghatározása szerint - a régiók Európája. A régiók alapvetően természetes képződmények (bár értelemszerűen lehetnek és vannak mesterségesen lehatárolt statisztikai, közigazgatási és egyéb régiók is), s ezek átléphetnek államhatárokat is. A Kárpát-medence földrajzi, vízgazdálkodási, társadalmi és gazdasági adottságai és lehetőségei alapján Európa egyik nagy régiója (lehet). Ennek kiteljesedése érdekében szükséges a szomszédos népekkel való minél szélesebb összefogás az élet minden területén, így az urbanisztikában, a természet- és környezetvédelemben is.

A Kárpát-medence tájainak sokfélesége és a természet-közeli területek megléte óriási érték, aminek megőrzése mindnyájunk felelőssége, a fenntartható fejlődés záloga. A gazdálkodásnak és a településrendszernek, az egyes települések fejlesztésének ehhez az adottsághoz kell alkalmazkodnia, a benne rejlő lehetőségeket kibontania.

A különböző települési formák - város és falvak - egymást kiegészítik, egymást kölcsönösen feltételezik. Versenyük helyett összefogásukra, harmonikus együttélésükre van szükség. Mindkét települési forma értékeinek megőrzése és fejlesztése egyaránt fontos. A korábbi kísérletek a vidék városiasításra, valamint a városokban a laza beépítésű lakóterületek fejlesztésére sok gondot vetnek fel, és ezért átgondolásuk szükséges. A természetes vonzódások alapján létrejött kistérségek (együttműködő településcsoportok) együtttervezése és fejlesztésük összehangolása kiváló eredményeket ígér.

A városok reneszánszára van szükség: kompakt városra (kellő, de nem túl intenzív beépítés), a tömegközlekedés fejlesztésére, a tradicionális városközpontok élőn tartása (ennek érdekében a külső kereskedelmi központok ésszerű fékezése), a zöldmezős beruházások helyett/mellett a barnamezős beruházások előnyben részesítése.

A vidékfejlesztés és a falufejlesztés nem egyszerűen agrárkérdés, bár azzal szoros kapcsolatban áll; ugyanígy torz és hibás elképzelés a vidékfejlesztést azonosítani a szociálpolitikával. Multifunkcionális és érték-racionális mező-gazdaságra és tájhasználatra van szükség. A mezőgazdaság nem csupán haszonelvű tevékenység, hanem hozzá tartoznak az életminőséghez kapcsolódó pótlólagos szolgáltatások is.

A fejlesztés és a rendezés összhangjának és szorosabb együttműködésének megteremtése térségi és települési szinten egyaránt fontos és sürgős feladat. Ehhez települési szinten szükséges a településfejlesztés átfogó törvényi szabályozása, a településügyi törvény megalkotása. Az Európai térben gondolkodva felmerül az atomizált települési önkormányzati rendszer felülvizsgálata, a működőképes nagyságú település (együttesek) létrehozása.

A településfejlesztésben, a településrendezésben és az építészetben egyaránt törekedni kell a globális gondolkodásra és egyidejűleg a lokális cselekvésre. A települések, tájak és régiók egyediségének megőrzése, identitásának erősítése a kulturális sokféleség megőrzésére építő EU elveivel összhangban áll. A kultúra szerves részét képezi az építészeti és települési hagyomány is, ezért ezek megőrzése és továbbfejlesztése olyan feladat, amellyel az egész közösséget szolgálhatjuk.

Az „itt és most” ősi igazsága és parancsa napjaink Magyarországán is időszerű. A felmerülő kérdésekre naprakész (időszerű) és hely-specifikus válaszok szükségeltetnek. Globalizált világunkban és az EU-n belül is elemi érdekünk adottságainkhoz alkalmazkodó előírásrendszer megalkotása.

Mindezen célok elérése érdekében kiemelt, lényeges feladat az oktatás és a nevelés fejlesztése a vizuális és környezetkultúra, az építészet és az urbanisztika területén, valamint az állampolgári ismeretek erősítésében. Ez a záloga annak, hogy a jövő generációi önmagukkal és a társadalommal szemben igényesek legyenek, hogy a civil társadalom megerősödjön és a települések és régiók tartósan jó életkörülményeket biztosítsanak mindenkinek.

A 2005. évi konferencián megkezdett Kárpát-medencei szakmai együttműködést - az urbanisztika minden területén - szükséges folytatni és fejleszteni. Ezen belül kiemelt szerepet kell, hogy kapjon az EU integrációra történő felkészülést szolgáló szakmai témaköröknek, mint pl. a regionális fejlesztés intézményrendszere és tervezése, a spontán városfejlődési folyamatok tervezett csatornákba terelése, vagy a vidéki területek, falvak életképességének fenntartható fejlesztése, illetve a szakmai-jogi háttér, kialakítása.

* * *

Az 1966-ban alapított Magyar Urbanisztikai Társaság a települések tervezésével, fejlesztésével, igazgatásával, irányításával foglalkozó szakemberek szakmai-társadalmi szervezete. A Társaság teljesen független, önállóan gazdálkodó, demokratikus elvek alapján működő szervezet. A jelenleg megközelítőleg 900 fős tagság egyéni, önkormányzati és egyéb intézményi jogi tagokat, valamint külföldi pártoló tagokat is magába foglal. A tagság által képviselt szakmák (építészek, mérnökök, kertépítészek, jogászok, közgazdászok, szociológusok, stb.) jól tükrözik a települési problémák sokszínűségét és interdiszciplinaritását. A Társaság céljai: a települési környezet fejlesztésének és védelmének elősegítése; segítségnyújtás a polgároknak és önkormányzataiknak környezeti értékeik felismerésében; a szakmai értékek védelme, beleértve a tagság érdekképviseletét is, a szakmagyakorlás feltételeinek javítása.


Kapcsolódó linkek:

Magyar Urbanisztikai Társaság
A rovat további cikkei

Elkészült a Nemzeti Építészetpolitika
Többpárti konszenzus szükséges a lakásügyben
Nincs változás: még mindig százéves mélyponton a lakásépítések
Szükség van minőségi, energiahatékony lakások építésére
Felemás kilátások az építőiparban
Több európai országhoz hasonlóan kedvezményes áfakulcsot kér a hazai lakáságazat
Rovataink

Magyar Építő Fórum hírei
Építőipari hírek
Gyártói hírek
Bemutatjuk
Szakmai szervezetek
Tippek, ötletek



Hirdetés










archicentrum | Médiaajánlat | | Adatvédelmi alapelvek | Kapcsolat velünk
copyright Interart Consulting Kft. 2002-2020. www.archicentrum.hu
Jogi képviselőnk: Dr. B. Horváth Ágnes ügyvéd, Budapest