Legyen az archicentrum a kezdőlapom


Regisztrálok és feliratkozom az archicentrum hírlevelére

2019.04.23.

Keresés

Termékcsoportok

Ügyfeleink bemutatása

CAD csomópontok

CAD elemtár

GDL objektumok

Termékadatlapok

Segédprogramok

Alkalmazási útmutatók

Textúrák

Referenciaképek

Prospektusok

Árlisták


Akciók



  Belépés
Loginnév:
Jelszó:
 
Regisztráció
Elfelejtette jelszavát

Szolgáltatásaink

Tartalom hozzáadása

Link hozzáadása

Kapcsolat velünk

FAQ





Közbeszerzésen indulna?
Bízza profikra a papírmunka nehezét! Ajánlattevők teljes körű közbeszerzési képviselete: TriCSÓK Kft.
Problémamentes közbeszerzés!


   Hírek   Eseménynaptár   Linkek   Törvénytár   Intézmények   Pályázatok   Szoftverek   archicentrum




A pécsi 25 emeletes Magasház megerősítése

Bemutatjuk - 2004-05-27 15:09:27


 cikk elküldése  |    cikk nyomtatása


A 25 emeletes IMS vázszerkezetű épület, korróziós károsodás miatt, 15 éve lakatlan. A szerkezetileg megerősített épület funkciójáról ma még nincs döntés, ezért gazdára és hasznosítóra vár. A cikk a pécsi Magasház korróziós károsodását és megerősítését ismerteti.

A pécsi 25 emeletes Magasház

Magyarországon 1990-ig 130 db. IMS vázszerkezetű épület készült, zömmel Dél-Magyarországon, összesen kb. 380 ezer m2 alapterülettel. Az épületek szerelése közben, olyan kloridion-tartalmú habarcsanyagot (PU pasztát) alkalmaztak a pillér-födém csomópontok kiképzésénél, ami korróziós folyamatokat indított el a feszítőhuzalokban. A károsodás, több esetben a vázszerkezet tönkremeneteléhez vezetett, és így került sor 1989-ben a pécsi 25 emeletes IMS vázszerkezetű Magasház kiürítésére.

Az ISM vázszerkezetű épület

Az IMS feszített vasbeton vázszerkezeti rendszer lényege, hogy az előregyártott vasbeton pillérek közé speciálisan gyártott, kazettás szerkezetű födémelemeket helyeznek el, amelyek sarokkimetszéssel csatlakoznak a pillérekhez.




A pillérek és a födémek kapcsolatát és együttdolgozását a födém síkjában feszítőbetétekkel történő kétirányú összefeszítés által létrehozott súrlódás adja.
A pillérek és a födémek közötti szerelési hézagot még a pászmák befűzése és megfeszítése előtt egy gyorsan szilárduló habarcsanyaggal, ún. PU pasztával töltik ki, amelyet a helyszínen állítanak elő a cement kötőanyagú szilikátőrlemény és a kalcium-kloridot tartalmazó folyadékkomponensek összekeverésével. Ezzel a hézagkitöltő habarccsal biztosítják a pillér-födém csomópontban a megfelelő támasz- és erőátadási felületet.





A pécsi 25 emeletes Magasház építése

Néhány kísérleti szerelés után 1974-ben elsőként került sor a pécsi IMS vázszerkezetű ''Magasház'' megépítésére.
Az 1976-ban üzembe helyezett 25 emeletes lakóház alapterülete 18.500 m2 és magassága 80m. Az alsó három szinten iroda funkcióval, a fölötte lévő szinteken 250 db lakást alakítottak ki.




Az épület korróziós károsodása

1983-ban az épület utólagos ellenőrzése és a csomóponti feltárása során a vázszerkezetet összefeszítő acélbetétek korróziós károsodását észlelték.
1988-ban megkezdődött az épület korróziófeltáró vizsgálata. Ennek során a pillér-födém csomópontokban igen súlyos korróziós károkat állapítottak meg a feszítőbetéteken. Egyes helyeken már huzalszakadások is előfordultak.
Az utólagos vizsgálatok kiderítették, hogy a pillér-födém csomópontban alkalmazott PU paszta hézagkitöltő habarcs igen nagy mennyiségű, vízzel könnyen kioldható kloridiont tartalmazott, ami korróziós hatást fejtett ki a környezetében húzódó feszítőbetétekre. Figyelembe véve az épület vázszerkezetének károsodását, valamint a további üzemeltetéssel járó kockázat mértékét, 1989-ben kiürítették a Magasházat.

Az épület vázszerkezetének megerősítése

Ismerve a feszítőpászmák korróziós károsodását, valamint annak veszélyét, hogy a korrózió előrehaladásával a feszítőhuzalok elszakadhatnak, és az épület állékonyságát biztosító feszítőerő megszűnhet, már a 90-es évek elején, tervek születtek az épület vázszerkezetének statikai megerősítésére. A vázszerkezet helyreállításának tervezésekor az épület globális megerősítésében gondolkodtak a statikus tervezők, és nemcsak a csomópontok lokális megoldásában. Ezért a 25 emeletes IMS épület megerősítésére a gyakorlatban már jól bevált módszert, a pótlólagosan bevitt utófeszítést és az acélszerkezeti tartóelemek együttes alkalmazását javasolták, ahol az épület merevségét és a kerethatást, a szabadkábeles feszítés biztosítja. A födémek és a pillérek közötti függőleges teherátadásra, azaz a födém-pillér közötti súrlódó erő helyettesítésére acélgallérokat, acélgerendákat és acélcsapokat terveztek, amelyek a teherhordó szerkezetet csomópontonkénti alátámasztással, hagyományos vasbeton vázszerkezetté alakítják át.


Acélgalléros és acélcsapos megerősítés

Az épület vázszerkezetének statikai megerősítésére 2003 év első felében került sor. A kivitelezési munkálatok során, a födémek egy részének alátámasztására két U alakú fél-gallérból csavarozással összeszerelt acélgallérokat, míg a konzolelemek alátámasztására ''I'' keresztmetszetű páros acélgerendákat alkalmaztak. A födémelemeket alátámasztó acélgallérok, egyben a feszítőpászmák megvezetésére is szolgáltak.


A födémsíkon belüli, úgynevezett ''rejtett'' acélcsapos megerősítéskor a födémek bordáit és a pillért az alulról megnyitott födémelemek kazettáiból koronafúróval, vízszintesen harántirányban átfúrták, majd a furatokba acélcsapokat helyeztek el.







Megerősítés feszítőpászmákkal

Az utólagos feszítőerőt a födémek síkja alatt, vagy a födém síkjában, szabadon vezetett korrózióvédett pászmákkal vitték be a szerkezetbe, az eredeti feszítőerőkkel közel azonos helyen. A feszítőbetéteket a vázszerkezet pillérein kiképzett furatokon keresztül a pillérsíkon belül, vagy a pillérek mellett, a vázszerkezet kontúrvonalain kívül vezették.



A ''rejtett'' vezetés kivitelezésére a födémelemek kazettáit alulról-, esetenként felülről megbontották, majd a födémbordákat gyémántfejes HILTI koronafúróval átfúrva képezték ki a kábelek vezetéséhez szükséges furatokat.







Pászmák megfeszítése

Az utófeszítés polietilén védőburkolattal ellátott, grafitzsírba ágyazott, 150 mm2 keresztmetszetű és 1770 N/mm2 határfeszültségű, feszítőpászmákkal történt, TESIT, illetve FREYSSINET rendszerű feszítési technológiákkal. A feszítőerő 160 kN/pászma volt. A pászmák feszítését hidraulikus feszítőpuskával végezték, az épület homlokzatán, vagy a födémmezőkön belül, az erre a célra kifejlesztett feszítőszerelvény ''malac'' alkalmazásával.

A feszítőkábelek lehorgonyzására, illetve ledudózására az épület több pontján volt lehetőség, így például az oszlopnyakra erősített acélszerelvényeknél, a födémkazetták bordáinál, kibetonozott konzolelemek kazettáiban, szegélygerendáknál, stb. Feszítés után a födém alatt 3-5 cm-rel vezetett pászmák előregyártott tűz- és mechanikai hatások elleni védelmet kaptak. Ezáltal helyreállították a pillér-födém csomópont függőleges teherátadását biztosító súrlódó erőket, és részben biztosították az épület eredeti térbeli merevségét is.

Merevítő falak megerősítése

A pécsi Magasház merevítő falrendszerének megerősítésére az alsó nyolc szinten volt csak szükség. Ennek során, új merevítő falakat helyeztek el a hiányzó, illetve bizonytalan merevség pótlására. A haránt irányú merevítő rendszert a bütüfalak lealapozásával, a hosszirányú falakat a lépcsőházi merevítő falak megvastagításával és új fal beépítésével erősítették meg.


Az épület jelene és jövője

A pécsi Magasház már egy éve, hogy statikailag meg lett erősítve, és hasznosítás hiányában még mindig lakatlanul áll. A 15 éve történ kiürítésével, mint lakatlan toronyépület, már több éve szerepel a Geinis-rekordok könyvében. Jelenleg a pécsi önkormányzat tulajdonában levő épület újgazdára és egy új funkciónak megfelelő felújításra vár. Eladási ára kb. 500 millió forint.
Központi elhelyezkedéséből adódóan funkcionálhatna egyetemi kollégiumként, apartman együttesként, szociális otthonként, vagy akár egy kereskedelmi központként is hasznosulhatna. Az épület teljes körű felújításának és átalakításának várható költsége, elérheti a 3 milliárd forintot.

A megerősítésében résztvevő cégek:


- MAROSTERV Mérnöki Iroda Kft. Pécs
(a szerkezet-megerősítés tervezése)
- COORDINÁTOR Rt. Pécs
(a kivitelezési munkálatok végzése)
- BORZA és Társai Építész Iroda, Pécs
(az épület-felújítási látványtervek készítése)


Dr. Orbán József
tanszékvezető főiskolai tanár,
okl. szerkezetépítő mérnök,
okl. betontechnológus szakmérnök
a műszaki tudomány kandidátusa

E-mail: orbanj@witch.pmmf.hu


A rovat további cikkei

Nagydíjat ért a Murexin hazai fejlesztése
Jelentős tetőkárokkal búcsúzott az idei nyár is
A Várépítő pályázat idei 16 nyertese közül elsőként a Tác-i Integrált Autista Gyermekeket Foglalkoztató Ház tetője szépült meg
EQUITONE szálcement homlokzatok az építészetben Pályázat építészek és építészhallgatók számára
Megjelent az Építési Piaci Prognózis 2017 idei frissítése
Csendes pihenő?
Rovataink

Magyar Építő Fórum hírei
Építőipari hírek
Gyártói hírek
Bemutatjuk
Szakmai szervezetek
Tippek, ötletek



Hirdetés










archicentrum | Médiaajánlat | | Adatvédelmi alapelvek | Kapcsolat velünk
copyright Interart Consulting Kft. 2002-2019. www.archicentrum.hu
Jogi képviselőnk: Dr. B. Horváth Ágnes ügyvéd, Budapest